Röviden és tömören: mégis megyünk oda, ahova eredetileg is mentünk volna.
Kicsit hosszabban: kihasználtuk a Malév csődje után keletkező fapados háborút (Ryanair-Wizzair), és a pofátlanul alacsony árak között lavírozva megvettük úgy a jegyeket Madridba, hogy az ír cégnek még engedélye sem volt a Budapest Airporttól. Bíztunk benne, hogy a multikra jellemző nyomulásnak köszönhetően mégis kicsikarják a számukra legkedvezőbb opciót. Így is lett, néhány nap körömrágás után bejelentették a megállapodást. Az, hogy az egész eljárás felvet fogyasztóvédelmi kérdéseket is (jegyárusítás engedélyek beszerzése előtt, a teljes tájékoztatás hiánya, az elmaradó utak kompenzációjának hiánya, stb.), ezek után már senkit sem érdekelt.
(Amikor kiderült, hogyha nem kapják meg az engedélyt, akkor max. a jegyeket csak átiratni lehet, én már lélekben arra készítettem a férjemet, hogy akkor Dublinba repülünk és két hetet a zöld sziget megismerésével töltünk.)
A konklúzió tehát az, hogy kevesebb mint a Malév jegy feléért tudjuk megvalósítani a nyaralásunkat idén. Ne rossz, nem rossz.
A tervezés javában zajlik, a szállásokat majdnem mind lefoglaltam. Már csak azt kell megoldanom, hogy hova nyomorgassak be 1 nap Gibraltárt, mivel a férjem azt mindenképp szeretné látni, ha már arra járunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése