2012. január 31., kedd

Szálláslehetőségek - Kommersz és alternatív

Ha már megvan a repjegy nem árt a szállásról is gondoskodni.
Lelkes low cost utazóként eddig a hosteleket részesítettem előnyben, de a 3. X-en is túl néha már szeretnék egy kicsit kényelmesebben is aludni, mint emeletes ágyon (pl. Róma), szaladgáló-ordibáló gyereksereggel körbevéve (pl. Girona), koszos (pl. Várna), ablaktalan (pl. Barcelona) szobákban. Voltak szuper jó szállásaink is a hostelek között (Nápoly mellett Portici, Burgasz mellett Kraimorie, Figueras, Tossa de Mar, Siena, Firenze, Rómában a Vatikán közelében), de amennyit mostanában elkérnek 1 fő/éjre, az lassan az 1-2 csillagos szállodák határát súrolja.
Egy kedves volt tanítványom mesélt a couchsurfing-ről, ami teljesen új távlatokat nyitott előttem. Ő eddig mindig csak fogadott, tavaly nyáron ment először couchsurfer-ként Ausztráliába. Lelkesen én is regisztráltam, de a férjem nem engedte, hogy fogadjunk vendégeket, így csak a coffee/tee kategória tagjaként veszek részt a mozgalomban.
Tavaly ősszel egy uniós ösztöndíjjal voltam közel 4 hetet jónéhány olasz városban, s a végén Milánóból terveztem a hazarepülést. 1 éjszakát szerettem volna eltölteni a városban, megnézni, amit meg lehet, mászkálni, vásárolni, elbúcsúzni Itáliától. Csakhogy pénzem már nem maradt a szállásra, csupán tizenvalamennyi euró, ami vajmi kevés Olaszországban. Még hostelre sem tellett belőle. Ezért, gondoltam, kipróbálom a couchsurfing-et.
Még éppen időben találtam egy kedves párt, akik fogadtak, így nem kellett last minute kérést küldenem, amire már csak egy srác lett volna vevő. Nem volt kedvem vele egy szobában aludni, esetlegesen kellemetlen helyzetbe kerülni, magyarázkodni... Ezért feltétlenül lány vagy pár szállásadót és kanapét külön szobában kerestem. Angela és barátja Milánó belvárosa szélén laknak egy 1+1 szobás bérlakásban a másodikon, a belső udvarban. Lelkesen fogadtak, ők is, én is először csináltunk ilyet, nem tudtuk, mit és hogyan kell. Én vittem nekik bort, ők főztek nekem vacsit. Rengeteget beszélgettünk, magyarként én meséltem az uniós pályázatokról, hogy mit keresek az országban, stb. Netezhettem, nyomtathattam, bármit, amit csak akartam. Reggel elmentem várost nézni, náluk hagytam a csomagjaimat, így is rengeteg eurót megspórolva. Délután mentem vissza, utoljára még egyszer megnézték nekem a Malpesa-ra tartó vonatindulásokat, majd elbúcsúztunk.
Szuper szállásadók voltak, úgyhogy az első couchsurfing élményem tökéletesre sikeredett!
(Az más kérdés, hogy a milánói BKV ellenőrök lerángattak a villamosról és megbüntettek rendesen.)

A couchsurfing-ben az a jó, hogy majdnem úgy működik, mint egy lakáskeresés: kiválaszthatod, hol, mekkorában szeretnél aludni, milyen ágyon, egyénnél vagy párnál, milyen nyelven beszéljen, hány éves legyen... De a legjobb az, hogy bizalmon alapul, és ha veled is elégedettek voltak, annak hangot is adnak a személyi lapodon. Tehát couch-ra fel!






2012. január 24., kedd

Amikor az ötlet valósággá válik

Mostanában már nem tervezek egy évre előre, mert ki tudja, mit hoz a jövő. De nem én lennék, ha az újévet nem egy (két) repjegy megvételével kezdtem volna.
Az úgy volt, hogy tudtam, Spanyolországba nem volt elég egyszer elmenni. Amúgy is Katalóniában (és Andorrában) voltunk, ami tudvalevő, hogy nem spanyol. Andalúzia meg szívem kis csücske, hát miért ne játszanék a gondolattal, hogy hogy is lehet oda lejutni...
Január elején valamiért a Madridba repülő járatokat szemléztem, amikor észrevettem, hogy kezdenek felfelé kúszni az árak. Sokkolt a felfedezés, mert megijedtem, hogy idén sem lesz andalúz nyaralásunk! Gyors tervezésbe fogtam, végigsakkoztam az egész nyarat a legolcsóbb lehetőségekért, összehasonlítgattam a fapados átszállós járatokat az állami társasággal, mire megtaláltam az augusztus végi 13 napos oda-vissza jegyeinket.
Meghánytam-vetettem a dolgot, és úgy véltem, megérdemeljük, hogy majdnem két hetet eltöltsünk azon a vidéken. Gyorsan megvettem az online két jegyet, hogy még véletlenül se tudjam meggondolni magam - mit nekem gazdasági válság és államcsőddel fenyegető pánikkeltők! Mi akkor is megyünk!
És hát hogy is lehetne ezt a visszautasíthatatlan lehetőséget a férjemnek beadagolni? Úgy, hogy ezt kapja szülinapjára! Egészen pontosan május végén meg is tudja, hogy három hónap múlva nyaralni fogunk.
Úgyhogy ez még meglepetés, nehogy elszólja magát valaki!