A fiú az általános iskolában volt osztálytársam, míg a japán feleségét németre tanítottam. Az új élményekről és életükről olvashatunk az alábbi linken.
A középtávú terveinkben szerepel, hogy meglátogatjuk őket, addig is felteszem azt a képet, amit a lány díszített egy verssel.
Ez az úgynevezett iroha dal, ami azért érdekes, mert az összes hiragana szótag csak egyszer szerepel benne, így tehát a tanulni vágyók is előszeretettel olvassák és használják.
A vers maga az elmúlásról, a dolgok mulandóságáról szól, arról, hogy semmi sem örök és minden véget ér. Szomorú témája van, de az élet már csak ilyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése